Kezdődik az óvóda!

Már csak egy hét, és szeptember elseje, és kezdődik az óvoda kicsiknek nagyoknak. Elsősorban most a legkisebbekkel kapcsolatosan szeretnék írni, remélve, hogy a kezdeti nehézségeket megkönnyíthetem a most kiscsoportba készülő gyerekeknek és szülőknek. Ez az elválás érthető módon a szülőknek is megrázó és a gyerekeknek is nehéz, de nem tart sokáig, a gyerekek beszoknak. A beszoktatáshoz egy két tanácsot adnék, azoknak akik még egészen kezdők ebben. Általában az első hét szokott a legnehezebb lenni, és ezt sajnos, sokszor a szülők teszik nehezebbé gyermekük számára, akaratlan és észrevétlen. Az ösztönös, erős ragaszkodást, ilyenkor felszínre tör, és könnyek közt vűlunk meg csöpségünktől a kapuban. A szerencsésebb esetek közé szerintem azok a szituációk tartoznak, amikor a szülő belátja, hogy nem célravezető a sokáig tartó búcsúzkodás, és a gyermek többszöri még egy puszit kérek ajtóba való visszahívása. Ezeket a helyzeteket elkerülendő én azt javaslom mindazoknak akik most fogják szemük fényét óvodába vinni, hogy a beszoktatás tudatos, következetes és fokozatos legyen és 5 napnál nem több. Ez persze nem azt jelenti hogy 5 napn keresztül anyu vagy apu egész nap a gyermekével legyen, mert ezt az óvodák sem tudják hosszú távon tolerálni, és a gyermeknek sem tesz jót. Hiszen duplán kell beszoknia. Ha a szülők egy héten leresztül folyton ott vannak a gyermek látszólag beszokik, de a szülővel együtt. Amint a szülőnek dolgoznia kell menni és már nem lesz ott, kezdődik a sírás elölről és a gyermeknek ismát be kell szoknia, de immáron teljesen egyedül. Ezért a tapasztalapt azt mutatja, hogy az első két három napon, a szülő 1-2 óra hosszát töltsön el gyermekével együtt az óvodában, és ezt az időt fokozatosan tólja ki egy egy órákkal illetvev hagyja magára a csoportban a gyermeket. Így a gyermek könnyebben megszokja hogy anya nem lesz ott vele az óvodai napok során, és könnyebben beszokik. a 4-5 napok környékén meg lehet próbálni a gyermeket alvásra az oviban hagyni és kora délután uzsonnakor jönni érte. Egészen könnyed lesz a gyermek beszokása. (Persze vannak kivételek, mint minden esetben)
Sajnos van olyan is, mikor a szülők nem tehetik meg, hogy beszoktassák gyermeküket, és csúnyán fogalmazva belökik a  csoport ajtón és már ott is hagyták. Ezeknek a gyerekeknek a beszokása érzelmielg nem a legjobb, de sajnos manapság megesik. Ilyenkor az óvónőkre hárul a feladat, hogy a gyermek teljesen bizalműba fogadja és megnyugodjon hiába nincs anyuka jelen. Hallottam és láttam is olyan esetet is mikor a szülő hangot adva aggodalmának, hogy nem bízik az általa választott óvodában és csoport pedagógusokban negatív érzéseket vetít gyermeke felé, és a gyerek ezt úgy éli meg, hogy úristen milyen szörnyű helyre kerülök, ha anyu ennyire fél itt hagyni engem. Ilyenkor nagyon nehéz a "leválás" a szülőről és ezek a gyermekek sokszor még egy hónap elteltével is elég sokat sírnak és nehezen vígasztalhatóak meg. (Persze minden esteben amit említettem, vannak kivételek, mind pozitív, mind negatív értelemben.) Én mindig az arany középutat, és a fokozatosságot szoktam  javasolni a szülőknek, mert tényleg a  legjobban bevált technika az évtizedek alatt ez volt.
Remélhetőleg tudtam némi ötlettel, vagy tanáccsal szolgálni a kicsik és szüleik számára, akinek kérdése van, szeretettel várom.
Jó ovi kezdést!